Nem tudom hallottátok-e már tőlem azt a kifejezést, hogy "Szeretett Gyerek"? Ez egy saját magam által alkotott fogalom, azokra a gyerekekre szoktam mondani, akik a szüleiktől nagyon sok elfogadást, szeretetet, és támogatást kaptak bejelentkezéstől kezdve, szóval már pocaklakóként is. Ez a Ranschburg Jenő által leírt és tanított négy nevelési stílusból leginkább a meleg-engedékeny nevelési stílushoz hasonló, de annál mégis több, ha lehet, mert ezek a gyerekek azok, akiket feltételek nélkül elfogadnak a szüleik, olyannak amilyenek, és folyamatosan örömüket lelik bennük. Ezáltal ezek a gyerekek sokkal kevesebb kritikát, helytelenítést, és rosszallást kapnak, amíg felnőnek, és felnőttként sem szólnak bele a szüleik az életükbe, hagyják őket élni, és hibázni. Mert bíznak bennük. Talán ezért van, hogy ezek az emberek gyermekként, és később felnőttként is bizalommal teliek, őszintén barátságosak, derűsek, és tele vannak szeretettel. Úgy is mondhatnám sejtről-sejtre szeretetből vannak. Persze alapvetően mindannyian ilyennek születtünk, és szívünk szerint ilyenek is lennék, ha hagyná a világ. De nem hagyja, mi pedig elfogadjuk. Annak ellenére, hogy felnőttként már magunk dönthetnénk magunkról, és választhatnánk mást is. Hogy szerintem hogyan, azt egy következő blogban majd leírom, vagy egy vlogban elmondom. Most inkább a csodálatos professzor rövid, de óriási tanítást tartalmazó videójának linkjét másolom be. Nagy szeretettel:)